Mihály Károly véleménye a közös munkáról
Egy szóval jellemezve: Hatékony!
Bővebben:
Az együtt végzett munka mindig két fél teljes odaadásától a legeredményesebb. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy alkalmam volt Ivettel és Gyurival is edzenem. Mindkettőjük részéről a legnagyobb figyelmet éreztem irányomban úgy szakmailag, mint emberileg. Edzés közben nem csak fizikailag vannak mellettem, hanem szellemileg is.
Pontosan emlékeznek az eddigi teljesítményemre, hogy hol tartunk az edzéstervben, melyik gyakorlatot milyen terheléssel, intenzitással végeztem. Valódi vezetőként irányítják az edzést. Ha koncentrációm csökken és véletlen kihagyom, az egyik szériát észreveszik, figyelmeztetnek, akkor is ha egyszerre többünkkel foglalkoznak.
Észreveszik és kijavítják a legapróbb hibákat is a gyakorlatok végzésénél. Figyelmet fordítanak a visszajelzéseimre és ezeket figyelembe véve változtatnak az edzésterven. Energiát fordítanak még arra is, hogy az edzések változatosak legyenek. Az edzések folyamán soha nem éreztem kellemetlenül magam! Számukra már-már banálisnak tűnő kérdésekre türelmesen és részletesen válaszoltak. A pontatlanságaimat úgy javították, hogy nem éreztem ügyetlenek magam. Roppant jól tartják a fókuszt, nem engedik csökkenni a koncentrációm, mégis két gyakorlat között van idő információt cserélni, tanulni, viccelődni.
Véleményem szerint részükről a 100 % -ot kapom, már csak hozzá kell tenni az enyémet.
Volt-e félelmem edzés előtt?
Hát persze:) Elmenni egy profi terembe, profi edzőhöz sok kérdést felvet az emberben. Pláne, ha van egy kis túlsúly, nem úgy hajlik a derék, fáj a váll, stb. Megfelelek-e az edző elvárásainak? Hogyan fogadnak a teremben? Bírom-e így 40 felett? Aztán egy napon csak átlépjük a terem küszöbét.
És lám, már a recepciós is kedvesen fogad, észrevesz a személyi edző, odajön és szó szerint az első lépéseknél is segít.
Jön a sok válasz a kérdéseimre. Egyre nagyobb biztonságban érzem magam, egyre oldottabb az egész. Elkezdődik a munka, bemelegítés az instrukciók alapján. Érzem, hogy monitorozva vagyok, de nem minősítve. Már az első bemelegítés után azt gondoltam, na így érzi magát az aki lefutott egy maratont.
És még csak most jön az edzés! Belső hang a fejemből: Itt fogok gibbonkodni egy üres rúddal, olyan fickók között, akiknek nagyobb a karja mint a combom. Másik hang a macho én: - don't foss. Erre Gyuri: "Károly, foglald el azt a gépet ott szemben, 12 ismétlés 5 téglával." Hoppá. Semmi üres rúd, semmi kalimpálás. Wow!
Odaáll, elmondja, mutatja. 5 tégla, semmi égés, max. az izmomban a 10.-től. Aztán a következő gép, következő gyakorlat, izzadás, elfáradás, kézfogás, eufória. Bírtam nem égtem tök jó volt, jövök csütörtökön is.
Miért ő?
Egy percig nem volt kérdés. Ismeretségünk régi Édesapja révén, de nem gondoltam volna, hogy egyszer nála edzem majd. Olyan utópisztikusnak tűnt, hogy egy ilyen szakmai eredményekkel bíró ember velem foglalkozik majd. És mégis, Apuka gitáróráin olyan szeretettel és részletességgel beszélt róla, hogy csak felbátorodtam :) Maximális bizalmam van felé.
Milyen benyomások érnek az órák alatt?
Csak jó!!!
Minden edzést várok! Inspiráló közös edzések, vele és az edzőtársakkal. Komolyság és könnyedség egyszerre jelen. Testi és mentális fejlődés. Életenergia töltődés. Tanultam-e a táplálkozással kapcsolatban? Sokat.
Arra lettem figyelmes, hogy az átküldött anyagokon kívül az elejtett félmondatokra is érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban is. Rengeteg információt kapok, amik a gyakorlatban a saját bőrömön tapasztalva beigazolódnak.
Mennyire érzem eredményesnek?
Folyamatos fejlődést érzek a munkánk eleje óta. Ez mindent elmond. Folytatom-e a megkezdett életmódot? Naná! Rengeteg pozitívum cserébe egy kis negatívumért, plusz még segítséget is kapok!
Milyen változásokat vettem észre magamon?
- Általános erőnlét emelkedés.
- Rugalmasabb lettem.
- Közérzetjavulás.
- Sok pozitív visszajelzés idegenektől, és ismerősöktől egyaránt .
- Kidolgozottabb izmok.
Végezetül:
Van egy mondás miszerint, ha 40 felett nem fáj valamid, akkor meghaltál. Amióta együtt edzünk bennem ez kicserélődött. Ha 40 felett valamidben nincs izomláz, nem is élsz.